A fűtés, a hőszabályozás eszközei

A fűtés, a hőszabályozás eszközei

Az akvárium vizének állandó hőmérsékleten tartása a legfontosabb feladat. Ezért először az akvárium fűtésével, hőszabályozásával foglalkozunk.
Akváriumi halaink földünk igen távoli, sokszor más égövi tájáról, szubtrópusokról, trópusokról kerültek egy kis, közös életteret alkotó akváriumba. Ezeknek a kis halaknak így más-más a hőigényük, a víz- és fényigényük is. Az akvarisztika kedvelői közül csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy egy akváriumban ilyen szempontok szerint csoportosítsák vagy külön-külön tartsák kedvenc halaikat. Legtöbbjük a kedvező hőmérséklet állandó fenntartásával - és ezt 22-24 °C-ban határozhatjuk meg- közös medencében is tartható.
Nyáron hazánk hőmérsékleti viszonyai mellett a legtöbb esetben nincs szükség az akvárium fűtésére. Hidegebb időben vagy ha a helyiség, ahol akváriumunk van, alacsonyabb hőmérsékletű, a különbséget az optimális értékig elektromos fűtéssel pótolni kell.
Díszhalüzleteinkben olcsó kivitelű és jó minőségű, fix wattértékű, a vizet állandó hőmérsékleten tartó fűtőtesteket árusítanak 5 W-tól. Ezek a fűtőtestek természetesen készülhetnek nagyobb hőértékre is. Lényege egy 3-4 mm vastag üvegcsőre tekercselt ellenálláshuzal, melynek fűtőértékét a huzal anyaga, átmérője, hosszúsága, ellenállása határozza meg. Ezek a fűtőtestek mind a víz alá meríthetők. Egyik továbbfejlesztett típusa ellenőrző égővel ellátott kivitelű. Az égő jelzi az áramkör épségét, tehát a fűtő üzemelését. Ha a vásárolt fűtőnk nem jelzőlámpás, működését vízbe helyezés előtt ellenőriznünk kell. Bekapcsoljuk az áramkörbe, és ha tenyerünk érzi, hogy melegszik, azonnal kapcsoljuk ki, mert védőüvegcsöve nem hőálló és könnyen elreped. Csak teljes kihűlés után tegyük vízbe, és kapcsoljuk be fűtésre.
Nyáron, ha már üzemeltetésükre nincs szükség, hagyjuk az akváriumban vagy ha zavar, útban van, vegyük ki, és egy üveg vízbe merítve, oly módon tegyük el újabb üzemelésig, hogy elzáró gumidugó része víz alatt legyen. Ez azért fontos, mert vízben a záró gumidugó megdagad, nyáron az akváriumon kívül összeszárad, és ősszel ismét vízbe helyezve könnyen beázik. A fűtőtest sokszor nem ér le az akvárium fenekéig, és ha igen, akkor is a környező vizet jobban felmelegíti. A hőhatás tökéletesebb elosztása érdekében ajánlatos a levegőporlasztót a fűtőtest alatt elhelyezni.
Az állandó, egyenletes hőleadás következtében, melyet fűtőnk biztosít, akváriumunk vize ugyan melegebb lesz, de hőingadozásával követi a helyiség változó hőmérsékletét. 2-3 °C hőingadozás nem káros, ezt halaink a természetben is megszokták, így ellenállóbbak maradnak a betegségekkel szemben. Az ennél nagyobb hőingadozás már nem kívánatos, ezért szükséges a hőszabályozó készülék beszerzése, beiktatása.
A hőszabályzókat is sima és jelzőlámpás kivitelben készítik, és hozzák forgalomba. Áruk nem nagy, így árammegtakarítással, mely használatukkal elérhető, a befektetés értéke hamar megtérül. Lényegük egy ezüstérintkezővel ellátott bimetall (két fém - összepréselve), mellyel szemben egy fix, de csavarral állítható ezüstpólus van. A bimetall hő hatására elhajlik a fix pólustól, és az áramkör megszakad.
Ha a környező közeg- az akvárium vize - hűl, visszahajolva ismét zárja az áramkört, és a rákötött fűtő vagy fűtők üzemelni, melegíteni kezdenek. Több medence fűtését is kapcsolhatja egy hőszabályozó, ha a medencék egyenlő nagyok, vagy ha a fűtők az akváriumokhoz méretezettek. A hőszabályozóval a fűtés tetszés szerinti hőmérsékletre beállítható. Helyes a fűtő teljesítőértékét úgy megválasztani, hogy a bimetall beragadása esetén se fűtse túl az akvárium vizét. A forgalomba kerülő hő-szabályzók nem mind víz-, illetve párabiztosak, ezért úgy helyezzük el őket, hogy a felső szélük az akvárium fedőüvegje fölött legyen.
Egy hő-szabályzóra 50-100 W a maximális fogyasztás. Ha a fogyasztás nagyobb, az érintkezők összeégnek, és ez könnyen túlfűtést, halaink pusztulását okozhatja. Nagyobb terhelést bíró, relés, kontakt hőmérős kőszabályzók sajnos még nincsenek kereskedelmi forgalomban, illetve költségesek az előzőkhöz viszonyítva.
A víz hőmérsékletének mérésére külön akvárium-hőmérő készül, súlyozott úszóval ellátott, tapadógumis és talajba szúrható kivitelben. Bármilyennel rendelkezünk, a hőmérőt a fűtőtől távol, lehetőleg talaj-közelben helyezzük el, hogy az átlagos hőmérsékletet kapjuk.
A víz hőmérséklete - ha nincs megfelelő vízmozgás - még egy kis medencében is 3-4 °C különbséget érhet el a talaj és a vízszint között.